M. Szolár Judit történelmi regényeget és meséskönyvet ír. Nálunk a kiadóban az István, a Rebeka és a Mit mesél a kiskacsa című könyveket adta ki. Véleménye szerint egy kezdő íróval szóba sem állnak a nagy kiadók. Úgy tapasztalta, hogy csak befutott szerzők könyveit jelentetik meg, mivel azoknak már megvan a vevőköre. A Novum Verlagtól műveit, a szerződések lejárta után áthozta, és itt kiadta ingyen e-könyvként. Majd a nyomtatott változatok is a Publio égisze alatt kerültek kiadásra. A szép borítókat a remek grafikusunknak köszönte meg az interjú alatt.
Mondj magadról pár szót!
Mesélj (leendő) könyveidről!
Ossz meg velünk egy könyvkiadással, marketinggel, könyvírással kapcsolatos tapasztalatot! További kérdéseim még hozzád:
- miért pont történelmi regény? Mindig is szeretted a történelmet, erről szerettél volna írni? Illetve, látom meséket is írsz, ez valakinek a családban készült, vagy csak úgy általában minden gyermeknek? Szép lett ezzel a kékkel az István borítója, sokkal szebb, mint az eredeti szín. Gratulálok!
Békéscsabán születtem, ott végeztem az iskoláimat és ott születtek a fiaim is. Később Szekszárdra költöztünk. Az évek során, sok helyen dolgoztam. Kereskedő a végzettségem, voltam eladó-pénztáros, részlegvezető, boltvezető és termékmenedzser. Megtanultam szőnyeget szőni a Békésszentandrási Szőnyegszövőben, libát csomagolni a Békéscsabai Barneválnál, kábelt szerelni és bőröndöt varrni Szekszárdon.
Most már hála Istennek nyugdíjas vagyok. Két első könyvem történelmi regény, egy rövid történetek tartalmazó könyvem és egy mesekönyvem van. Jelenleg adatokat gyűjtök két következő könyvemhez.
Túl sok tapasztalatom nincs a könyvkiadással. Első könyveimet az Ausztriai Novum Kiadó adta ki, mivel magyar kiadó annak idején nem adott ki új íróktól történelmi könyvet. Amikor lejárt a szerződés átjöttem a Publio Kiadóhoz.
A marketing pénz kérdése, ami nekem sajnos nincs, erre a célra. A könyvírás számomra csodálatos dolog, nagyon szeretek írni. Amikor írok, megszűnik számomra a világ.
Miért történelmi regény? Szeretem a hazámat, tisztelem történelmünket, minden jó és rossz eseményeit, történelmi személyiségeit.
Az iskolában történelem órákat nem szerettem, mert képtelen vagyok évszámokat megjegyezni. Sajnos az iskolai történelem nagyon száraz, unalmas, nincs benne élet, csak évszámok és rideg tények. Soha nem gondoltam arra, hogy író legyek. A mesekönyvet az unokámnak írtam, de remélem sok gyermeknek sikerül majd örömet szerezni vele.
Köszönöm, hogy tetszik a borító! Az első a Verlag sablonja alapján készült, nem szólhattam bele milyen legyen. A jelenlegi a Publio kiváló grafikusainak az érdeme.
Hogy érzed, van jelene, jövője a történelmi regényeknek? Látsz-e lehetőséget arra, hogy könyved a fiatalabb korosztály érdeklődését is felkeltse? Készítettél erre marketing tervet?
Szerintem a történelmi regényeknek, mint bármely más műfajban íródott műveknek, mindig van jelenük és jövőjük.
Nem igazán látok lehetőséget arra, hogy eljusson a fiatalokhoz. Titokban remélem, hogy a fiatal korosztályt is érdekelné, ha eljutna hozzájuk. Az az igazság, hogy főleg nekik ajánlanám, ha tehetném, mert sajnos lassan feledésbe merülnek történelmünk nagy eseményei és szereplői.
Elméletben készítettem marketing tervet, de jelenleg nem tudom megvalósítani.
István király történetét már nagyon sokan, sokféle módon megírták. A tiéd miben különbözik a többitől? Ezt a mondatot olyan sokszor mondták, írták nekem. „István király történetét már nagyon sokan, sokféle módon megírták” Amikor az Istvánhoz gyűjtöttem a történeteket, adatokat, írásokat, sajnos nagyon keveset találtam. Annak idején az Európa Kiadó is ezzel a mondattal utasította el a regény kiadását.
Hadd kérdezzek vissza: Kik és mely műveket?
Amelyeket én olvastam zömmel történészek írták. Regény formájában nem sok Istvánról szóló könyv van. Legalábbis nem sokat találtam kutatásaim során, de lehet, hogy nem voltam elég kitartó.
Abban különbözik a többitől, hogy egyrészt nemrégen íródott, másrészt a mai emberek számára készült, olyan stílusban, ami közel hozza a szereplőket az olvasóhoz. Nem tények sokasága, hanem élő, érző emberek szerepelnek benne.
Mi adta az indítatást, hogy történelmi regényeket írjál? Miért éppen a honfoglalás, és István király kora történelmi eseményeit veted papírra? Hogyan szerzel infókat a regényeidhez? Jársz levéltárba, könyvtárba anyaggyűjtés végett? Melyik történésznek a könyveit, írásait használod fel a könyveid megírásához? Nem elég veszélyes dolog-e mostanság történelmi regényeket írni, amikor a történészek is egy-egy történelmi eseményt más megvilágításban látnak? Történelmileg milyen hitelesek a regényeid?
Némi átfedés van a válaszaimban, mert hasonló kérdések vannak.
„Mi adta az indíttatást, hogy történelmi regényeket írjál?” Ezt a kérdést Lang Tünde is feltette. Ugyanaz a válaszom, hogy ezt az ő kérdéseinél is olvashatjátok, de ide is leírom.
Danielle Steel Zoya című könyvét olvastam, melynek első részében az 1917 orosz forradalom kitörését és a cári család tragédiáját írta le, innen indult a történet. Az fogott meg, hogy a mai ember számára, élvezhető stílusban tárja az olvasók elé ezt a történelmi fordulatot. Ekkor merült fel bennem először, hogy ilyen stílusban fogom megírni hazánk történelmét. Hozzá kell tennem, soha nem gondoltam arra, hogy író legyek. Ez egy „Isteni szikra” volt.
Azért kezdtem a honfoglalással, mert ott kezdődött Magyarország történelme, majd Géza és István uralkodása következett. Az információkat a könyvtárak és levéltárak anyagaiból gyűjtöttem. Nagyon sok történész kutatási anyagát olvastam, csak néhányat említek, ha nem baj. Makkai L-Mezey L.: Árpád-kori és Anjou-kori levelek. Borsa István: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Horváth Mihály: Magyarok történelme. Mátyusz Elemér: Századok. Szalay László: Magyarország történelme. Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Garam Éva: Avarok. László Gyula: Honfoglalás-kori leletek.
Nem nevezném veszélyesnek a történelmi regényírást. Bár, Göncz Árpád elnök úr, egyik hozzám intézett levelében, melyet az István kézirat elolvasása után küldött, burkoltan figyelmeztetett. „Nem vagyok benne biztos, hogy egy kiadó vállalkozik-e ennek az új szemléletű és erősen személyesített történelmi regénynek a kiadására, ha az íróját nem védi a kritikus vak dühétől, olvasók által jól ismert neve.”
Igazad van a történészekkel kapcsolatban, mindenki a saját elgondolását tartja „hitelesnek”. Én azokat a „tényeket” szőttem bele a történeteimbe, amelyek a szereplők egyéniségéhez a legközelebb álltak.
A Rebekánál, László Gyula professzor úr és Garam Éva régész kutatásait vettem figyelembe. István jellemét, a fiához, Imre herceghez írt intelmei alapján formáztam meg. Egy történelem tanár, aki olvasta a Rebekát, azt mondta, hogy történelmileg megállja a helyét. Ennél kornál nem igazán beszélhetünk hitességről, hiszen nagyon kevés hiteles, egyértelmű adat áll rendelkezésre, azok is elég ellentmondásosak.
A történelmi hitelességet tartottad elsősorban szem előtt vagy inkább az írói szabadságra hagyatkoztál és emberi sorsokat, életeket próbálsz bemutatni fikciós technikával? Írás közben mennyire kötődtél a szereplőkhöz? Nem érezted úgy, hogyha tehetnéd, átírnád a történelmet, mert megsajnáltad a hőseid? Köszönöm!
A fellehető adatok köré írtam a történeteket, ott már szabadjára engedtem a fantáziámat. Amíg írtam a történetet, a szereplők velem voltak gondolatban. Bármit csináltam, mindig rájuk gondoltam és gondolatban tovább írtam a történetüket.
Eszembe sem jutott átírni a történelmet, tényként fogadtam el az eseményeket. Ha tehetném, sem írnám át a múltat, hiszen nem tudom hogyan lehetett volna másként.
Ha lenne egy időgéped, melyik korba mennél vissza, és kivel találkoznál? Milyen más témában, műfajban alkotnál még? Ki a kedvenced a szereplőid közül?
Ha lenne egy időgépem a jövőbe mennék. Egy krimit írok, amikor kedvem van hozzá, vagy ha nagyon felháborítanak a jelen eseményei. Ez a történet napjainkban játszódik, ebbe beleírok mindent, ami bánt, vagy felháborít.
Néhány mese ötlet van a fejemben, talán egyszer könyv lesz belőlük. Mindig azok a szereplőim a kedvenceim, akiket éppen írok, akár negatív, akár pozitívak éppen.
Én őszinte leszek. Engem valamiért sosem vonzottak a történelmi regények. Sosem tudnék történelmit írni. István király már-már legenda a magyar nép szemében, miért pont ő? Mennyire érezted őt közel magadhoz? Honnan szerezted az infót? Szeretted írni? Volt-e olyan pillanatod közben, hogy arra gondoltál nem tudod befejezni, úgy hogy újat és misztikusat adj az olvasóknak?
Köszönöm az őszinteségedet!
Sajnos az a baj, hogy az emberek többsége az iskolai történelmet gondolja a történelmi regények mögé. Pedig egy történelmi regény pont olyan, mint egy ma játszódó történet, csak a kor más. Hidd el, minden korban ugyanolyan emberek éltek, mint a mában. Ők is szerettek, szenvedtek, küzdöttek és örültek.
Azt hiszem még nem olvastál jó történelmi regényt, azért nem vonz ez a műfaj. Pedig hidd el, nagyon sok új élményben lehet részed és szinte észrevétlenül kitárul a múlt. Olvasd el Danielle Steel Zoya c. könyvét.
Az első könyvem a Rebeka, amely a honfoglalás korában játszódó kalandregény. Utána következik az István. Történelmileg is ez a sorrend.
István király előtt fejet hajtok! Egy alig tizennyolc éves gyerek, hatalmas súllyal a vállán, megküzdött egy hatalomra vágyó, erőszakos, élete teljében lévő férfival és annak hatalmas seregével. Élete során egy több törzsből álló, széttagolt országból egy egységes szilárd nemzetet hozott létre. Nagyon szerettem írni és sajnáltam, amikor meg kellett halnia.
Hittem, hogy be tudom fejezni. A stílusa új, ahogy Göncz Árpád is írta:” új szemléletű és erősen személyesített történelmi regény…” A misztikum távol áll tőlem.
Egy olyan világ, amihez nem mindenki ért, mer és tud, hozzányúlni. Azt hiszem, ehhez nem igazán érteni, csak szeretni kell. Akit megfogott a történelem, az felmeri vállalni a megírását és meg is tudja írni, ha akarja.
Honnan jött az indíttatása az írásra? Milyen életesemények sodorták az írás felé?
Danielle Steel Zoya c. könyvét olvastam, melynek első részében az 1917 orosz forradalom kitörését és a cári család tragédiáját írta le, innen indult a történet. Az fogott meg, hogy a mai ember számára, élvezhető stílusban tárja az olvasók elé ezt a történelmi fordulatot. Ekkor merült fel bennem először, hogy ilyen stílusban fogom megírni hazánk történelmét. Hozzá kell tennem, soha nem gondoltam arra, hogy író legyek. Ez egy „Isteni szikra” volt.
Mikor és mennyi idő alatt készült el az első műve?
Az első könyvemet, a Rebeka címűt 1995 – ben kezdtem el írni és még abban az évben el is készült.
Miből merít ihletet az íráshoz?
Nem tudom. Eldöntöm kiről fog szólni a következő regény, gyűjtöm hozzá a fellelhető adatokat, „tényeket”, írásokat. Időrendi vázlatot készítek. Amikor a fejemben összeáll a történet menete, beleképzelem magam az adott korba és elkezdek írni. Szinte a szemem előtt peregnek az események, csak győzzem leírni őket.
Művei elsősorban történelmi regények. Mennyi a valóságalapjuk, és mennyi belőle a kitaláció?
A valóság alapjuk az a kevés adat, amit az adott korról be tudok gyűjteni. Az első két regényemhez például minimális adatot találtam. Elkészítem az időrendet és szépen sorban köré írom a történetet.
Mennyi kutatómunka előzte meg az írást?
A kutatómunka körülbelül annyi időmbe került, mint a regény megírása. Mindkét regényemhez a kutatás fél év volt és a megírás ugyanannyi.
A Mit mesél a kiskacsa? Című mesekönyve műfaját tekintve kilóg a sorból. Legyen szíves, meséljen megszületésének körülményeiről!
A kiskacsát Petra unokámnak köszönhetem és neki is írtam. Volt egy olyan játékunk, hogy ő mondott állatokat, nekem ezekről kellett mesélnem. Egyik kedvence abban a korszakában a kiskacsa volt. Így hát arról írtam a mesét.
Hogy néz ki Önnél az alkotás folyamata? Minden egyes nap leül és ír, vagy hullámokban tör Önre?
Amikor már annyi adatom van, hogy bele tudom élni magam a korba, akkor leülök írni. Úgy érzem magam, mint egy időutazásban, megszűnik számomra a valós világ. Nem írok minden nap, van úgy, hogy hetekig rá sem nézek a kéziratra. Gondolatban folytatom az írást, munka, mosogatás vagy éppen kapálás közben. Amikor összeáll a fejemben következő fejezet, akkor leülök és kiírok mindent, amit addig kigondoltam.
Megszerkeszti vagy hagyja szárnyalni a fantáziáját?
A szerkesztés nálam az időrend elkészítése és a valós szereplők összegyűjtése. Valós szereplő a Rebekánál, Árpád fejedelem. Az Istvánnál már több van, Géza, István, Sarolt, Gizella stb.. Ez az alap, utána szárnyal a képzeletem.
Szembesül nehézségekkel írás során? Ha igen, milyenekkel?
Eddig nem voltak nehézségeim, amikor már írtam. Az adatok begyűjtésénél most szembesültem először nehézséggel, az új regényem kapcsán. Egy olyan Kárpát - medencei térképet keresek, ahol fel vannak tüntetve a nagybirtokok és tulajdonosaik, az 1900-as évek elejéről. Sehonnan nem tudom beszerezni.
Az Önnel történtek, főbb életeseményei visszaköszönnek az írásaiban?
Nem.
Van olyan személy, akinek az Önre tett benyomása tükröződik a műveiben (akár a műfajválasztásban, akár egy szereplő személyiségében)?
Igen. A Rebekában Zoltánt, Árpád fiát, az idősebb fiamról mintáztam meg. Az Istvánban, a fiatalabb fiam, István jelleme tükröződik.
Vannak tesztolvasói, tanácsadói?
Zoltán fiam, minden elkészült részt elolvasott és keményen kritizált, ha szerinte valami nem volt jó. Sokszor elég heves vitáink voltak, különösen a Rebekánál. Tesztolvasóim a családom és a munkatársaim voltak. Az István kéziratot Göncz Árpád köztársasági elnök úr is elolvasta és azt írta, hogy szerette a történetet. Sajnos segítőm nem volt, mert akkor még az internet gyerekcipőben járt. Egy történelem tanár olvasta el a Rebeka kéziratot és csak annyit mondott, hogy történelmileg megállja a helyét.
A borítóit saját maga tervezi, vagy szakemberekre bízza?
A képet én kiválasztom ki, de a borítót a kiadó készíti el.
Mi a véleménye a könyvkiadás jelenlegi helyzetéről?
A „Nagy” kiadók nem foglalkoznak első könyves, nevenincs írókkal, vagy ha mégis, akkor horribilis összeget kérnek a kiadásért. Köszönettel tartozom az ausztriai Verlag kiadónak, mivel ők ingyen kiadták mind a két regényemet. Abban az időben, ahogy Göncz Árpád elnök előre jelezte, magyar történelmi regényt új íróktól nem adtak ki, magyar kiadók. A most induló elsőkönyves íróknak már sokkal könnyebb, mivel a Publio Kiadó minden könyvet megjelentet.
Korábban a Verlag Kiadó gondozásában jelentek meg a könyvei. Mi volt az oka a kiadóváltásnak?
Lejárt a három éves szerződésünk. Ők komoly összegért adták volna ki e- könyvben a regényeimet. A Publio Kiadó ingyen jelentette meg őket. Most már nem köt a Verlag szerződés, azért döntöttem úgy, hogy a Publio Kiadó gondozásában jelenjen meg nyomtatásban is.
Miért döntött úgy, hogy magánkiadásban jelenteti meg a könyveit?
Mert sajnos anyagilag nem tudtam volna finanszírozni.
Mit gondol arról, hogy sokan úgy vélik, magánkiadásban csak azok a könyvek jelennek meg, amelyeket a nagy kiadók nem találtak kiadásra méltóknak?
Butaság. Egy kezdő íróval szóba sem állnak a nagy kiadók. A nagy kiadók csak befutott írók könyveit adják ki, mivel azoknak már meg van a vevőköre.
Ön személy szerint nyomtatott vagy e-könyv párti?
Jobban szeretem a nyomtatott könyveket. Szeretem az illatukat, a fogásukat és szeretem ott látni a polcaimon.
Van fő foglalkozása? Mit szabad tudni róla, van köze az íráshoz?
Amikor elkezdtem az írást volt foglalkozásom, ma már szerencsére nyugdíjas vagyok. Soha nem volt köze a foglalkozásomnak az íráshoz.
Minek tartja magát: művészléleknek vagy gyakorlatiasnak?
Gyakorlatiasnak.
Más művészeti ágban is tevékenykedik/tevékenykedett?
Sajnos tehetségtelen vagyok a művészetekhez.
Mennyire szeret olvasni? Van kedvenc műfaja/írója/könyve?
Nagyon szeretek olvasni. Kedvenc műfajom nincs. Kedvenc íróm és példaképem Jókai Mór.
Mely művek voltak Önre hatással?
Hát ez elég hosszú történet. A mesekönyvek után az indián könyvek következtek, majd Berkesi András, Jókai Mór, Danielle Steel. Az ő műveik voltak nagy hatással rám. Ez nem azt jeleni, hogy csak tőlük olvastam, nagyon sok író műveit is élveztem, de nem voltak olyan hatással rám, mint ők hárman.
Hogy viszonyul a családja az íráshoz?
Elfogadják és talán még egy kicsit büszkék is rám.
Melyik a kedvenc saját műve?
Egyik sem. Egyformán szeretem mindet.
Milyen visszajelzéseket kap az olvasóktól?
Sajnos nem igen kapok visszajelzést.
Mennyire veszi a javaslatokat, kritikákat figyelembe egy következő mű írásakor?
Szeretek tanulni. Az építő kritikát megfontolom, a rosszindulatúval nem foglalkozom.
Tervez még írni? Lesz folytatás? Mik a további tervei?
Két történelmi regényhez gyűjtöm az adatokat. Az egyik valószínűleg trilógia lesz, I. Andrástól Szent Lászlóig. A másik a Trianon utáni életről szól majd, az elcsatolt területeken.
Mit tanácsol kezdő íróknak?
Bátran írjanak bármilyen műfajban. Ma már, hála a Publio Kiadónak, meg is jelentethetik műveiket.
Köszönöm a kérdéseket!
M. Szolár Juditot kérdezők: Kocsis Nagy Noémi, Egri Zsanna, Ekker Éva, Horváth Éva, Bogár Erika, Karácsony Mária, Teleki Anna, Lang Tünde.
Írta: Kocsis Nagy Noémi.